Mit ettek, hogyan éltek, mi tartotta őket ‘örök’ fiatalon’?
A Templomos Életmód – Diéta , gyógyítás története:
Nagyon sok megbízható forrás elmondja, hogy a templomos lovagok étrendjének és gyógyítási tudásuknak voltak valamilyen csodával határos , akár misztikusnak is nevezhető tulajdonságai.
Ezek lehetővé tették tagjaiknak, hogy majdnem háromszor hosszabb ideig éljenek, mint a kor átlagos népessége.
Ajánlott cikk >>> A Templomos háromszög, a rend soha nem szűnt meg…
A középkori Európában az orvosi tudás csúcsán kétségtelenül a templomosok álltak
, sok betegséget kezelni tudtak és megfelelően törődtek gyengélkedő társaikkal, tudásuk jó része a mai napig megfejtésre vár.
Matuzsálemi kort a testvériség számos híres tagja élt meg, pedig, kemény, harcos életük nem kérdőjelezhető meg, hogy csak néhányukat említsük: Hugues de Payens (67), a rend egyik alapító tagja , Arnau de Torroja (64), Gualdim Pais (78), Jacques De Molay (74) nagymester, a Templomos Lovagrend utolsó nagymestere, akinek életét csak a máglyahalál vette el.
Mindezek a férfiak igen jó egészségnek, erőnek örvendtek még a hatvanas, hetvenes éveikben is, akár köze a nyolcvan éves korhoz! Számos csatában vettek részt és irányították szellemi frissességben a szerteágazó rendet igen idős korukban is. Életük ritkán ért véget természetes halállal, ami ebben a kegyetlen időkben nem volt rendkívüli, inkább a természetes halál volt a ritkaságszámba menő.
Mi volt a hihetetlen titok?
Sokan egyszerűen az étrendjükben keresték a titkot.
A Templomos Életmód – Diéta körében vizsgálva a gyakran hivatkozott ok az, hogy hetente csak háromszor ettek húst, valamint az, hogy mértékkel ittak. Ennek a feltételezett speciális étrendnek az a problémája, hogy a középkorban ez nem volt annyira különleges és a Templomosok hetente négy napon fogyasztottak húst naponta kétszer. Hétfő-Kedd-Csütörtök-Vasárnap a bőséges húsnapok.
A templomosok étrendjét „A templomosok szabályai” körvonalazták, egyfajta szabálykönyvben, amelyet maguk a templomos lovagok írtak. Hasonló a ciszterci szerzetesekhez a bencés rendből, amelyekhez a templomos lovagok szorosan kapcsolódtak. Tágabb értelemben azonban a templomos lovagok életét a vallás irányította, ahogyan annak idején a világ nagy részét is.
A középkorban az európai kontinens szinte teljes egészében katolikus volt.
Az egyház a kontinens vitathatatlan uralkodója volt. Királyokat emeltek trónra, buktattak meg, jogi vitákat rendeztek és irányították saját földjeiket, a pápai államokat.
Hatásuk mindenkit elért, a legalacsonyabb sorban élő paraszttól kezdve a leghatalmasabb királyig, és az egyik dolog, amiben a legszigorúbb volt, a diéta volt.
A húst nem szabad enni szerdán, pénteken vagy szombaton, a számos szent nappal (vagy ünnepekkel, ahogy később ismerjük őket) és a szent napokkal, valamint a nagyböjttel együtt.
Ez azt jelentette, hogy a középkorban az átlagember a pontos időszaktól függően legfeljebb húsz harmincszor evett húst jó esetben egy évben, de sokan ennél is jóval kevesebb húst fogyaszthattak, csak a nemesség engedhette meg a rendszeresen a húsevést.
Tehát a templomos lovagok katolikus hitük miatt körülbelül ugyanannyit ettek, mint minden más középkori nemesember így több húst fogyasztottak, mint az átlagember de ez nem magyarázza önmagában a hosszú egészséges életüket. Mégis hogyan magyarázható akkor hosszú élettartamuk a Templomos Életmód – Diéta alapján?
Miért élt közülük olyan sokan a hatvanas, hetvenes éveik végén, amikor a hírek szerint az akkori átlagos várható élettartam 25–35 év volt?
Mit ettek, ittak valójában?
Mivel harcos szerzetesek voltak, a Templomos Lovagrend étrendje megfelelően visszafogott volt.
Élvezték a halat, a húsokat, a hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, olajbogyók, számos gyökérzöldség, szemek és kenyér mellett.
Például a tojásról a „Templomosok szabályai” között nem esik szó, így valószínűleg ebből keveset ettek. Étrendjük lényegében a középkori parasztoké volt, több hallal és jóval több hússal , kiegészítve a keleti ételekkel, amiket a Szentföldön ismertek meg.
Egyfajta partnerrendszer létezett közöttük – részben egy rejtélyes „tálhiány” miatt –, ezt fejezte ki a lovagok címere is, amin két lovag volt látható egy lovon. A lovagok párokban összeülve ettek, és arra biztatták őket, „vizsgálják meg közelebbről a másik fogyasztását”, és bizonyosodjanak meg róla, hogy egyikőjük sem eszik többet a másiknál, de nem is tartja magát semmilyen „titkos absztinenciához”. Evés után mindenki csendben hálát adott. A kenyérdarabokat összegyűjtötték és a szegényeknek adták, az egész cipókat pedig félretették a következő étkezéshez.
Ennek ellenére a fentiekben egy kivétel volt – borfogyasztásuk.
A templomos lovagokról kiderül, hogy kevés vagy közepes mennyiségű bort ittak, amelyet gyakran hígítottak és kevertek Aloe péppel és kender főzettel is sok más összetevő mellett ez volt az Elixir Of Jerusalem azaz Jeruzsálem Elixírje, de egyes forrásokban gyógyító italukat Scutum Dei néven is emlegetik, amely Isten Pajzsát jelenti, valószínűleg arra utalva, hogy megvédi őket a betegségektől.
Mire használt , használ a Templomos Csepp?
Ahogy a Templomos Lovagok is első sorban általános fáradtság panaszainak javítására ,sérülések, betegségek gyors felgyógyítására használták igy a modern változata is megfelel ezen kívánalmaknak a betegségek megelőzését szolgáló funkciói mellett. Komoly szerepe volt ezen italnak abban, hogy sem szív és érrendszeri betegségek, sem fertőző betegségek nem tizedelték őket egy olyan korban amikor a pestis, a kolera, a lepra, a malária és sok sok kegyetlen járvány pusztította a kor népességét.
Nincs feljegyzés ,hogy bármely típusú rákos betegség szedte volna közülük az áldozatát.
Ebben a 2010-es években újra felfedezett Artemisinin
azaz Egynyári Üröm is komoly szerepet játszhatott melynek modern újrafelfedezéséért 2015-ben orvosi Nobel díj járt.
Ezen növényt már az ókorban használták a faja neve Artemisia azaz Artemisz istennő nővénye. A bizánci orvosok gyógyításra használták, a Templomos Lovagok gyógyító papjai pedig a Szentföldi hadjáratok során tőlük vették át ezt az ősi tudást.
A másik fontos nővény melyet használtak az az Agricus Blazei melyet a Templomosok ISTEN GOMBÁJA -ként ismertek a népnyelv az Élet Gombája -ként ismeri.
Az Agaricus Blazei Az Élet Gombája a csiperkefélék családjába tartozik, nagyban különbözik az általunk ismert étkezésre szánt csiperkétől.
Bizáncban a IV. századtól kezdve használták az emberek, a Templomos Lovagrend tagjai is innen ismerték meg és használták napi szinten ők Cogumelo de Deus néven azaz Isten gombájaként ismerték!
Az európai orvosok ezt a gyógygombát kezdték el legkésőbb használni, egészen 1965-ig nem ismerték, alkalmazták.
Nagyon magas mennyiségben tartalmaz ß-D-glükánt, ami jelentős szerepet játszhat nagymértékű ellenállóképesség-fokozó és rákgátló hatásában. A gombafaj neve Agaricus Blazei, amit William A. Murrill gombakutató sorolt be 1945-ben
Az alap templomos ital a Jeruzsálem Elixírje néven volt ismert
, ez az eredeti ősi Templomos Ital, melynek modern változata, koncentrátuma a Templomos Csepp. Ez a különleges keverék úgy gondolták, hogy felgyorsítja a gyógyulást, egészségesen tartja a szervezetet és megvédi őket a betegségektől. Ez az ital, elixír tovább táplálta a templomos lovagok élettartamának csodával határos módját.
Alább olvashatod a pontos étkezési rendjüket és napi életrendjüket is az életmódjukban igen fontos templomos ital leírása után!
A mai változat is Szentelt ital, csepp. Nagyidai Zsolt Atya A Jeruzsálemi Templomos Rend lovag papja által -Ordo Supremus Militaris Templi szentelte fel. A Templomos Rend szerint az egészséges , hosszú élet elixirje ez az ital.
A Modern Templomos cseppről
Több mint tíz év kutatás előzte meg a Templomosok Elixirjének modern változatának elkészítését.
Levéltárak, helyszíni kutatások, gyógyfüvek keleti és nyugati szakértői, gyógyszerészek közös munkájának gyümölcse a modern Templomos Csepp:
PQQ +Ubikinon és D3-vitamin, Szelén , Moringa ( A Csodafa) , Egynyári Üröm (Isten Fája), Agricus Blazei (Az élet gombája) , Orvosi Aloë Vera kivonat, Kende Olaj, Mentaolaj, erdei gyümölcs kivonatot is tartalmaz.
A Templomos Csepp pontos receptúrája titkos, annak egy példánya Santiago De Compostelában , Szent Jakab sírjának városában van letétbe helyezve.
A Templomos étkezés rendje
Prima Reggel 6-7 korán kelőknek reggeli ideje
Tertia Reggel 9-10 óra Reggeli ideje
Sexta és Nona 12-15 óra között ebéd ideje
Vesperae 18-19 óra –azaz vecsernye a vacsora ideje
Hétfő-Kedd-Csütörtök-Vasárnap a bőséges húsnapok.
Szerda- Szombat húsmentes nap (Halak például nem számítottak húsnak) Péntek böjti nap, szerény húsmentes és minden állati eredetű mentes étkezés.
Ezen felül nem írunk napi étrendet, recepteket, mindenki saját ízlése szerint megtervezheti napi, heti étrendjét a Templomos Életmód – Diéta főbb szabályai lapján.
Templomos Életmód – Diéta Fontos eleme :
Este 6-7 és reggel 6-7 között (azaz 12 órát) semmilyen szilárd táplálékot nem vehet magához. Ebben az időszakban főleg szénsavmentes ásványvíz, víz fogyasztása javallott, alkohol fogyasztás ( 1-2 dl jó minőségű bor kivételével) nem ajánlott.
Mit ne fogyasszon?
A kora középkorban Európában és a közel keleten NEM ismert zöldségek, gyümölcsök:
Burgonya, édesburgonya, paprika, a paradicsom és a kukorica , banán és egyéb különleges trópusi gyümölcsök. Ezek fogyasztása igy kerülendő!
Meglepő de a citrom és a narancs is már ismert és fogyasztott volt a mediteránumban a Templomosok idejében is.
Tulajdonképpen minden olyan zöldséget felhasználtak a középkori konyhában, ami akkoriban megtermett ezen a földön, és amit máig ismerünk. A legelterjedtebb, egyben a legegyszerűbben termeszthető, tárolható és fogyasztható zöldség a káposzta volt, de szerették a répát és a különféle gyökérzöldségeket, így a paszternákot is. Rendkívül közkedvelt volt a borsó, ahogy az Európában már ekkor fellelhető tökfélék is. A kabaktököt számos formában készítették, és a héját is többféleképpen hasznosították, például lámpásként (lásd a szólást: „Csillog, mint Salamon töke.”) A XIII. században már ismerhették a kelbimbót is. Padlizsán ,Patisszon is közismert alapanyag volt már ebben a korban.
Bőséges étkezés
Az adagok bőségesek voltak: ha például egy böjtnap miatt a lovagok nem ehettek húst, másnap „bőségesen” rendelkezésre állt e táplálék.
Egy forrás szerint a szakácsok elég húst raktak a templomosok tányérjára ahhoz, „hogy két szegény ember is jóllakjon a maradékból”.
Hétfőn, szerdán és szombaton a lovagok szerényebb, zöldséges ételeket ettek. Habár a regula „két vagy három étkezésnyi zöldséget vagy más fogást kenyérrel elfogyasztva” írt elő, gyakran került az asztalra tej és sajt is.
Más esetekben zabból vagy hüvelyesekből készült levest, vagy rostokban gazdag párolt zöldségeket ettek (a gazdagabb testvérek drágább fűszereket, például köményt is belekeverhettek).
Saját zöldség-gyümölcs termesztés, ma bio termesztésnek hívnánk
A rend kertjeiben termesztettek gyümölcsöket és zöldségeket, főként a mediterrán éghajlaton, ezért olyan terményeik voltak, mint a füge, a mandula, a gránátalma, az olajbogyó és a gabonafélék.
Ezekből az egészséges élelmiszerekből nagy valószínűséggel saját asztalaikra is került. Hetente egyszer, pénteken teljes böjtöt tartottak – sem tojást, sem tejet, sem más állati eredetű terméket nem fogyaszthattak. Tápláló étekül ekkor a szárított vagy sózott hal, vagy mandulatejből készült tejtermék- és tojásutánzatok szolgáltak. Itt is voltak azonban praktikus engedmények: a gyengék és betegek nem vettek részt ezekben a böjtökben, és kaptak „húst, madarakat és mindennemű olyan ételt, amely jó egészséget hoz”, hogy minél előbb újra harcképes állapotba kerüljenek.
Mindeközben a testvérek bort ittak, de ez is korlátozva volt. Mindenki ugyanakkora adagot kapott, amelyet még fel is hígítottak. Azt a tanácsot kapták, hogy az alkoholt nem szabad túlzásba vinni, hanem mértékkel kell fogyasztani. Mert Salamon mondta, „a bor megrontja a bölcseket”.
A Szentföldön fertőtlenítő aloe verából, kenderből és pálmaborból készült koktélt ittak, amelyet „Jeruzsálem elixírjének” hívtak, ez gyorsíthatta a sebesülésekből való felépülést is és megvédte őket a betegségektől.
A Templomos rend gyógyító papjai Jeruzsálem Elíxirjét több más gyógynövénnyel is keverték a gyógyítási hatékonyság növelése érdekében és ezt csepp, ital formájában adták a rend tagjainak. Tény, hogy orvosi és gyógyszerészeti tudásuk még mai szemmel is kiemelkedő volt.
Napi mozgás – A Templomos gyalogol
A Templomosok nem futottak, de rengeteget gyalogoltak!
Nem kell maratoni távokat lefutnod ahhoz, hogy karban tartsd szervezeted vagy akár megszabadulj néhány kilótól. Gyakran egy séta többet ér, mint a kocogás. Tényleg sokszor a legkézenfekvőbb dolog a legjobb megoldás.
A gyaloglás már a modern orvostudomány által is bizonyítottan jót tesz az emberek általános egészségi állapotának. Ezt persze eddig is sejtettük, de persze nem árt a pozitív hatást számszerűsíteni.
A kutatók arra jutottak, hogy a gyaloglás olyan egészséges, hogy csupán napi tíz perc belőle már 15%-kal csökkentheti a korai elhalálozás esélyét, azáltal, hogy megakadályozhatja a szív- és keringési rendellenességek, valamint a cukorbetegség kialakulását.
A fogyásban is segíthet
A gyaloglással is lehet fogyni, ez különösképpen azoknak jó hír, akiknek akkora túlsúlyuk van, hogy a futás túlterhelné az ízületeiket. A futás az egészséges szervezetet is terheli , az ízületeket mindenképpen túlterheli.
A futógépek például képesek arra, hogy a megadott testsúlyunkból kiszámolják, hogy a futásunk alatt mennyi kalóriát égettünk el. Ha megpróbáljuk a megszokott távolságunkat egyszer gyalog megtenni a gépen, akkor azt fogjuk látni, hogy azonos távon azonos mennyiségű kalóriát égetünk el, a sebességtől függetlenül.
Ez azonban a kérdésnek csupán a legegyszerűbb megközelítési módja, hiszen nem csupán az számít sem a fogyásban, sem a mozgásban, hogy pontosan hány kalóriát égetünk el, ettől függetlenül nagyszerű támpontot nyújtó információ sokunknak.
Zsírégető zóna
Ha a sokat emlegetett zsírégető zónában szeretnénk gyalogolni, azaz nem csupán kalóriákat égetnénk, de egyenesen nekimennénk a zsírszöveteinknek, akkor viszont nem árt tempósan haladni. A pulzusunk legyen nagyjából 100 és 120 között, ilyenkor a szervezet nagyjából húsz perces aktivitást követően kezd el zsírt égetni.
A szakértők ajánlása és a saját több évnyi tapasztalatunk alapján is nagyjából a napi 10.000 lépés, ami lépéshossztól függően 7 kilométer körüli távolság, ez az egészséges életmód egyik alapfeltétele, és ennyi gyaloglással már fogyni is lehet.
Ahhoz, hogy ennyit gyalogoljunk, vagy rá kell szánni magunkat egy hosszú, nagyjából másfél órás sétára, de azt is megtehetjük, hogy elosztjuk a gyaloglásainkat a nap folyamán.
Ezt szinte minden életmóddal foglalkozó lap megírta már, de attól még igaz és egyben alapvetés is: menjünk egy-két megállót gyalog, ha tömeg közlekedünk, a boltba ne autóval menjünk, ahová elmehetünk gyalog akár 15-20 perces sétával is, oda ne kocsival menjünk, és akkor sokkal könnyebben összejön az a tízezer lépés.
Gondoljunk a Templomos Lovagrendre!
A rend tagjai három csoportra oszlottak.
A templomosok elitjét a lovagtestvérek alkották, a nehézfegyverzetű, lovagi harcmodort folytató harcosok.
Minden lovagnak három lova és egy fegyverhordozója volt. Egyforma felszerelést és ruházatot kaptak. Bal vállukon fehér köpenyt hordtak vörös kereszttel, melynek viselését a pápa engedélyezte. Feladatuk a zarándokok védelme, illetve tágabb értelemben a hitetlenek elleni küzdelem volt.
A katonai feladatok ellátásán kívül életük a szerzetesek életvitelével egyezett: közös hálótermekben aludtak, együtt étkeztek naponta két alkalommal, a közbeeső időt pedig imádkozással, zsolozsmázással vagy más teendők elvégzésével (a fegyverforgatás gyakorlásával, az állatok ellátásával, vagy éppen őrség adásával) töltötték.
A lovagokéval megegyező, szürkésbarna-drapp ruházatot viselő fegyvernökök vagy fegyverhordozók (sergent) alkották a rend második, legnépesebb csoportját. Számuk általában nyolc-kilencszerese volt a lovagokénak! Legfőbb feladatuk a lovagok szolgálata volt, csatában pedig könnyűlovas katonaként támogatták őket.
A rend harmadik rétegébe a papok vagy káplánok tartoztak. A rend papjai általában csak a jelentősebb rendházakban és elsősorban a Szentföldön éltek. Feladatuk a tagok lelki életének gondozása volt, és egyedül a nagymesternek illetve a pápának tartoztak engedelmességgel.
Minden templomos aktív mozgást végzet nap mint nap
Mind a lovagok, mind a fegyverhordozók, de még a papok is minden áldott nap sok sok kilométert tettek meg, itt nem a csatákba vonulás, vagy egyéb rendkívüli eseményekre gondolunk ( csatába vonuláskor, vagy a keresztes hadjáratok idején naponta 35 -40 kilométert is megtettek kemény terepviszonyok és időjárási viszonyok között) , hanem a napi teendők , őrjáratok, gyakorlatok , akár élelembeszerzés gyanánt. A Lovagok sem jártak mindenhová lovon, a csatamén nem arra szolgált, hogy mai szóval kifejezve korzózzanak. A templomosok a napi gyakorlatok mellett körülbelül minimum 10-14 ezer lépést tettek meg ami a modern tudomány szerint is tökéletes a szervezet számár
Számukra ismeretlen az illetlen beszéd, a haszontalan foglalatosságok, …, a titkos pusmogás. A sakkot és a kockajátékot megvetik, vadászni csak oroszlánra vadásznak. Lenézik a komédiásokat, a szemfényvesztőket, a fecsegőket és a kétértelmű dalokat csakúgy, mint a bohócok vaskos tréfáit, mert ez a Templom lovagjai számára értelmetlen, üres ostobaság.
A futást megvetendő dolognak, a gyávaság kifejezésének tartják. Futni csak a bolondok, a gyávák vagy a rossz úton járók futnak.
Sürgős dolog esetén lovaikat használják és természetesen a lovag és fegyver hordozója is lovon megy csatába, de az 8-9 segítő a gyalogos hadrendben segédkezik.
Hajukat rövidre nyírják, mert szerintük férfinak szégyenletes hosszú hajat viselni. Öltözködésük a lehető legegyszerűbb, és ritkán fürdenek. Mocskosak és szőrrel borítottak, bőrük megbarnul …… a napsütéstől.” – Olvashatjuk a középkori feljegyzésekben. Ami azért nem teljesen fedi a valóságot, a regulából és a többi feljegyzésből tudjuk, hogy heti szinten fürödtek és minden nap többszöri kézmosás és egyéb ma ismert higiéniai szokást sűrűn gyakorolták.
Szerző: Puskás Attila Sándor – Ultimatemplar
Kapcsolódó linkek, cikkek :
A Templomos háromszög, a rend soha nem szűnt meg…
További cikkek :
Templomos Életmód -Diéta
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Artemisia Annua Anti Covid
A járványt előre látták..
Cikkek a Csodapatikán