nathaszezon

A nátha, megfázás története 5 +1 Ősi gyógymód

Ahogy az időjárás őszibe fordul, lehűl, előtérbe kerülnek a “téli gyógymódok”
Ezred évek óta keressük, és továbbra is keressük a nátha, megfázás gyógymódját.

A nátha a megfázás vagy meghűlés , (más néven: heveny orr-garatgyulladás, rhinitis acuta, rhinopharyngitis, heveny rhinitis, hűléses hurut, catarrhus, akut légzőrendszeri betegség) a felső légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr, a torok nyálkahártyáját támadja, de a tüdőben is megjelenhet , gyulladást okozva. A meghűlésnek nincs pontos tudományos és orvosi definíciója de egyértelműen a vírusok által kiváltott gyulladások jellemzik, vagyis gyulladásos betegség  (a hideghez viszont csak annyi köze van, hogy a kórokozók szezonálisan télen aktívabbak).

A nátha ,megfázás vagy meghűlés a felső légúti traktus vírusos fertőzése. A leggyakrabban feltételezett kórokozó a rhinovírus (az esetek 30%-80%-a), amely a Picornaviridae víruscsaládba tartozó vírus, ahol 99 vírustípust tartanak nyilván. Meghűlést okozó további vírusok: a koronavírus (10-15%), az influenzavírus (5-15%),a humán parainfluenza-vírus, a humán légzőszervi óriássejtes vírus, az adenovírusok, az enterovírusok, és a metapneumovírus. Gyakran egynél több vírus is jelen van. A meghűléses fertőzéseknél összesen kétszáznál is több vírus játszik közre.
A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.

5+1 : Nyírfakéreg, Ma Huang, Csipkebogyó, Kamilla, Méz, Egynyári Üröm

Amióta csak ember él a földön velünk vannak a „megfázást” okozó vírusok és amióta ember az ember valamely módon küzd a megfázásos betegségek ellen. Már az ősember is….

A Nyírfakéreg

A legősibb általunk ismert gyógymódot már az őskorban ismerhette az emberiség. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a fűzfakéreg összetört, morzsolt részét használta az ősember. Talán az akkor már törzsi szinten „sámán” vagy gyógyító tárházában lehetett ez a csodálatos hatású anyag, mely a lázra és fájdalomcsillapításra a nátha ,megfázás tüneteire máig kiváló szer melynek fő hatóanyaga a szalicilsav.

A később szalicilsavként azonosított, fűzfa kérgében található anyagot már az ókori egyiptomiak és görögök majd a kiváló római orvosok is használták fájdalomcsillapításra, és az észak-amerikai indiánok is ismerték üdvös hatásait. A porrá zúzott fűzfakéreg a népi gyógyászat egyik alapvető kellékévé vált világszerte.

Nátha, megfázás


A 19. század folyamán a kutatók rájöttek, hogy a szalicilsav acetilezett származéka hatékony lehet gyógyászati szempontból, ám sokáig csak nem megfelelően tiszta formában tudták előállítani. 1897. augusztus 10-én azonban a Bayer gyógyszercég kutatója, Felix Hoffmann kifejlesztette az acetil-szalicilsav szinte teljesen tiszta változatát. A felfedezésben az anekdota szerint szerepet játszott, hogy a korábban elérhető szalicilsav-származékok komoly gyomorbántalmakat okoztak Hoffmann reumában szenvedő apjának. Érdekesség, hogy a gyógyszerész a diacetil-morfin, vagyis a heroin stabil és tiszta változatának megalkotásában is kulcsszerepet játszott.

Az acetil-szalicilsavról már az első kísérletekből kiderült, hogy hatékonyan csökkenti a gyulladást és a lázat, valamint csillapítja a fájdalmat. Az acetil kezdőbetűje, a szalicilsav régi neve (spir), valamint az in toldalék összeillesztése révén aszpirin néven forgalomba kerülő készítményt kezdetben üvegekben árulták, por alakban, és csak 1915 kapható tabletta formában. 

1899. március 6-án a berlini Császári Szabadalmi Hivatal zöld utat adott a világszerte aszpirin néven ismertté vált acetil-szalicilsavnak.

Az Apollo űrprogramban résztvevő asztronauták orvosi csomagjának elengedhetetlen részét képezte, Dél-Amerikában pedig hiperinfláció idején még fizetőeszközként is használták.

A megfázás velünk van, mióta az emberek bármilyen közösségbe gyűltek – legalábbis az őskor óta.

Ma Huang

A kínaiak legalább 3000 éven keresztül kezelték az eltömődött orrot Ma Huanggal, ( Ephedra sinica (más néven kínai ephedra vagy Ma Huang ) az efedrák egy faja, amely őshonos Mongóliában , Oroszországban és Északkelet -Kínában  amelyet gyakran teaként főznek. Ez pszeudoefedrint tartalmaz, amelyet általában a modern, vény nélkül kapható megfázás elleni szerekben használnak dekongesztánsként. ( orrnyálkahártya−ödémát csökkentő anyag)

A korai gondolkodók úgy gondolták, hogy a hideg tüneteket az alacsony hőmérséklet testbe való behatolása okozta, és meleg italokat használtak ennek kezelésére..

Az ókori görög orvos, Hippokratész, aki a klinikai megfigyelés gyakorlatának úttörője volt, úgy vélte, hogy a megfázást az agyban felhalmozódott hulladékanyag okozza.

Pedacius Dioscorides, Nero vezetése alatt álló római sebész már AD60 -ban a csirkelevest gyógymódként értékelte, és a 12. századi orvos, Moses Maimonides “kiváló ételként és gyógyszerként” üdvözölte. Valójában egyik sem volt messze a célponttól – a modern vizsgálatok kimutatták, hogy a csirke cisztein aminosavat tartalmaz, amely enyhe dekongesztáns tulajdonságokkal rendelkezik.

A Csipkebógyó


A csipkebogyó már az őskorban biztosan fogyasztott növényi táplálék volt. Erről az ösemberek táborhelyén talált magvak is tanuskodnak.

Az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen használták. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején ajánlott és hatásos. A csipkebogyó tea az egyik legjobb tea mely adható, nátha, megfázás esetén!


A hecsedli név közismert, de hazánkban a csipkebogyót csipkerózsának, kutyarózsának, ebrózsának, gyepűrózsának, csitkenyének, tüskefának is hívják. Gyógyhatása miatt több ezer éve nagy becsben tartják: roborál, támogatja az immunrendszert, gátolja a meszesedést, serkenti a mellékvesék és a máj működését és a csipkebogyótea remek a megfázás kezelésére!

A csipkebogyóban bőven található C-vitamin de A-vitamin is, ez pedig a bőr és a nyálkahártyák egészségét óvja. A gyümölcs jó hatással van a vesére, fokozza a vizeletkiválasztást és serkenti az epeműködést jó hatással van a hörghurutra is.

A Méz

A méz a másik ősidők óta használt és közkedvelt gyógyító anyag amelyet megfázás esetén használunk. Ki ne emlékezne a téli jó mézes teákra? Nátha, megfázás? Mézes tea 🙂

Az ember és a méhek kapcsolata több ezer évre tekint vissza. Első jel egy Spanyolországi sziklarajzról származik. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban található, mely egy lányt ábrázol, aki méhek között lépesmézet szed egy üregből. Ekkoriban a mézfogyasztás lépestől, petéstől együtt történt.  

A kőkorszak óta a méz nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. Szertartásoknál tartósító és fertőtlenítő szerként egyaránt használták. Fontos gyógyszeralapanyag is volt. Az asszírok korából egyik ékírásos tábla mézzel készült gyógyszerek receptjeivel maradt hátra.

Az ókori Egyiptomban

jelentős volt a méhészkedés, melyet templomi domborművek is bizonyítanak. A piramisokban mézet és mézes süteményt találtak. Nagyobb számban ismertek méhviaszból készült szobrocskák is. Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni védelméről, a füstölésről és a méz kinyeréséről. Törvény írta elő azt, hogy a kasokat a városfalon kívül kell elhelyezni. A mézet balzsamozásra is használták. Arisztobolosz túlélte az egyiptomi harcokat, de amikor sikerrel eltelve hazatért, útközben méreggel megölték. Holttestét mézbe ágyazva szállították haza Judeába. Heródes király a feleségét, Mariannát halála után hét évig mézes teknőben tartotta, hogy megőrizze szépségét.  

Az arab világ

a mézet kiváló orvosságnak ismerte el. A világutazó Ibn Battuta a mézbornak és egy tengeri halnak potencianövelő hatását tapasztalta. Ezt a táplálékot fogyasztva négy hites feleségét és egy-egy ágyasát 18 hónapon át naponta rendkívüli élményben részesítette.   Kínai írások is bizonyítják a méz gyógyító hatását.   Az ókori görögök sokat foglalkoztak a méhekkel és a méhészeti termékekkel. Homérosz vakságát a kortársai méhszúrásnak tulajdonították. Az Iliász és Odüsszeia eposzokban a mézet az istenek ajándékának tartották. A méh a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte.  

Rómában időszámításunk elött

meg nyílt a süteményesek piaca. Cato felsorolta az ott található édességeket, amelyek között remek mézeskalácsok is voltak. A császárság korában úgy illett, hogy a nagy lakomákon a második tálalóasztalon legyen lépesméz, mézzel sütött kalács és többféle, mézzel tartósított gyümölcs. A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették.  

Hazánkban is jelen volt az ember és méhek kapcsolata, ezt aquincumi ásatások bizonyítják. A honfoglalás után pedig írásos emlékek a méhészetről Szent István korából származnak. A méhészet első oktatói papok voltak. Igaz a méhek életéről keveset tudtak. A méhészetet a római írásokból tanulták. Középkorban Mátyás király idejében az egy főre eső méz- és viaszfogyasztás jóval nagyobb volt mint most, s még exportra is jutott. A környező országokat kereskedőink magyar mézzel és mézes termékekkel látták el.

A méhészkedést törvények védték, s a visszaéléseket a helyi igazságszolgáltatás torolta meg. 1556-ban egy tolvajt félmeztelenre vetkőztettek és büntetésképpen fejére borították az ellopott méhekkel teli kaptárt. 1569-ben egy asszonyt máglyán megégettek “méheknek élelmükből való kifosztása és megrontása” miatt.   A XVI. századtól a méhészkedés lassan hanyatlásnak indult. Csökkent a viasz iránti kereslet, mert új világítóanyagok (olaj, paraffin) kezdett elterjedni. A cukor kezdte átvenni a méz szerepét. Európában egyre több cukorfinomító épült, s a kereskedők egyre cukrot hoztak be az országba. Mária Terézia ismerte fel annak szükségességét, hogy a méhészetet támogatni kell. 1776-ban rendeletet adott ki, hogy a kezdő méhészeknek, s a tíz kasnál többel méhészkedőknek ne kelljen adót fizetniük. 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított és támogatta a méhészet fejlesztését. Ezze elérte a méhészet fejlődését, s 1797-ben Keszthelyen Georgikonban kötelezővé tették a méhészet oktatását.



A kamilla

A gyulladt torok kiváló öblögető szere!  A hurutos légutak kiváló ellenszere, enyhíti a rekedtséget, fertőtlenítő hatású, nyugtatgatja az egész szervezetet. A nátha , megfázás ellen közkedvelt tea. Forrázás után 10-20 percig hagyjuk állni, ízesítsük mézzel, ha már nem forró.A kamilla (Chamomilla) elnevezését a görög eredetű chamos (föld) és milos (alma) szavak összetételéből kapta, ami alacsonynövésű, almaillatú cserjét jelent. A növény elterjedt úgy Európában, mint Ázsiában és Észak-Afrika egyes részein. Az angol kamilla (Antemis nobilis) és a német kamilla (Matricaria chamomilla/Chamomilla recutita) is gyakran használatos gyógyászati célokra.

A kamilla ősi gyógynövény.

Már az ókori egyiptomiak is ismerték, a Napisten ajándékának tekintették, mely sok betegség gyógyszere. A növény a mumifikálásnál használt balzsamozó olaj egyik összetevője volt. Ezen kívül kozmetikai célokra is használták az ókori Egyiptomban.

A régi rómaiak a kamillát tömjén és italok készítésére használták. Hippokrátesz, ókori görög orvos, úgy vélte, hogy a gyógynövény enyhíti a menstruációs görcsöket, és alkalmas a vértolulás kezelésére. A középkorban az angolszászok a kilenc szent gyógynövény egyikének tekintették a kamillát. A szerzetesek kísérletezés útján szereztek tapasztalatokat a növény gyógyító hatásáról. Ebben az időszakban, Európában az alkimisták a gyógynövény lepárlásával állítottak elő illóolajat. Az évszázadok során fokozódott a kamilla népszerűsége és elterjedése. Ma már vállalkozásszerűen termesztik ezt a növényt, gyógyászati és kozmetikai célokra.

A kamilla felhasználása

A kamilla gyógyító ereje már a régmúltban is ismert volt. Akkor is használták különféle betegségek kezelésére, amikor még nem folytak tudományos kutatások hatóanyagai kiderítésének céljából. Egyesek arról számoltak be, hogy jó eredmények érhetőek el vele az allergiás bőrkiütések kezelésében.

A növény hasznos szorongás, álmatlanság, emésztési zavarok, gyomorhurut, fekélyes vastagbélgyulladás, hasmenés, menstruációs zavarok, migrén, bőrbetegségek, ekcéma, sebek és égési sérülések, kötőhártya-gyulladás, fogzási panaszok (kisgyermekeknél) és még egyéb betegségek esetében is.

A kamilla használható gyomor- és bélgörcsök, bőr- és bélgyulladások esetében. A kamilla görcsoldó, antiallergén, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és nyugtató hatása számtalan betegség esetében nyújt enyhülést.

A kamillát a növények doktorának is nevezik. Ha kertünkben egy beteg növény mellé ültetjük, akkor annak állapota szemmel láthatóan javulni kezd.

Az Egynyári Üröm

Létezik egy csodálatos gyógynövény, amelyet csak napjainkban kezdenek újra felfedezni.

A neve Egynyári Üröm, latin nevén Artemisia Annua L.

Hívja a népnyelv Édes Ürömnek, Istenfának , Édes zsályának is. De például nem hívják Fehér Ürömnek, Mezei Ürömnek stb, mivel az mind-mind egy másik növényt takar.

Az Egynyári Üröm fajának neve Artemisia azaz Artemisz istennő nővénye, az ókorban is már használták. Már a bizánci orvosok gyógyítottak evvel a csodás növényből készült főzetekkel kezelték a betegeiket.,
A Templomos Lovagok gyógyító papjai pedig a Szentföldi hadjáratok során tőlük vették át ezt az ősi tudást. A Templomos Rend egyik nagy titka volt az Elixir Hierusalem itallal együtt. ( Templomos Csepp)

Az artemizinin (artemsisinin)

az Artemisia annua (egynyári üröm) növény hatóanyaga, amelyet például vírusölő  és maláriaellenes hatása miatt a világ számos pontján alkalmaznak gyógyszerként igy jól jöhet nátha, megfázás első tüneteinek megjelenésekor is már.

Dr. You You Tu 2015-ben munkásságáért, elsősorban az Egynyári Üröm – artemizinin felfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült.

Ez a felfedezés, amelyet 2015-ben az  Orvosi Nobel-díjjal ismertek el, nem jelentett volna nagy meglepetést már az ókor orvosainak sem . Tu Youyou gyógyszerész, vegyész professzor már a 70-es évek elején megállapította, hogy az Egynyári Ürömben található  Artemisinin vegyület képes tökéletesen kezelni például a malária vírus által okozott betegséget is..

A növényt, amelyből ez a vegyi anyag származik, az Artemisia Annua L. (Egynyári üröm –Édes Üröm ), például lázas betegségek  kezelésére alkalmazták már a harmadik-negyedik századában is bizonyíthatóan.

Az Artemisia Annua azaz az Egynyári Üröm olajos kivonatáról, az artemisinin -ről mióta kimutatták, hogy hatékony különböző rákbetegségekben, szinte hiánycikké vált a világban. Kína és más országok ahol a covid korházi gyógyítási protokoll része belső felhasználásra kötik le, így kevés jut kivitelre.

Mint köztudottá vált a legnagyobb hatékonysága a leukémiában és a vastagbélrákban van az egynyári üröm kivonatának, de jó hatékonysággal rendelkezik: melanómában, mell-, petefészek-, prosztata-, maj- és veserákban.

A Covid-19 megjelenése pedig rámutatott, hogy az egynyári ürömnek komoly vírusgátló hatása is van, igy a nátha vírusokra is. Az Egyesült Államok kutatói pedig kimutatták, hogy az Artemisia Annua nevű gyógynövény kivonatai gátolják a súlyos akut légzőszervi koronavírus szaporodását.

A Csodapatika elkötelezett amellett, hogy csak az általunk is ismert, megbízható biotermesztőtől, független minőség ellenőrző szervezet által bevizsgált alapanyagokból laboratóriumi körülmények között, gyógyszerész szakember által készített terméket forgalmazunk!
Csodapatika -Templomos Csepp >>

További cikkek :
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Templomos Életmód -Diéta
A templomos háromszög a titkok őrzője – Tomar
Hihetetlen középkori gyógyszerek
Top 12 Csodálatos Gyógynővény
Cikkek a Csodapatikán
Csodapatika Facebook oldala

Comments are closed.