A SZENT és MÁGUS Albertus Magnus azaz Szent Albert titkai

Albertus Magnus  valamikor 1190 körül született és 1280. november 15-én hunyt el közel kilencven évet élt meg egy olyan korban amikor a várható élettartam nem érte el a harmincat..
Az 1931-ben szentté avatott domonkos szerzetest gyakran nevezik a természettudósok védőszentjének, de a kíváncsiság védőszentjének is nevezik.

Sokaknak alig van tudomása e nagyszerű tudós – Szent Albert működéséről, és alig tudják, milyen gazdagon kitöltött napokat élt, s hogy miért kapta többek között az utókortól a ,,Nagy – Magnus” megtisztelő jelzőt.
Szent Albertet a Nagy (Magnus) és Egyetemes Tudós (Doctor universalis) azaz az
Albertus Magnus Doctor Universalis névvel illeti az útókor.

Bollstadti Albert azaz Albertus Magnus a domonkos

Családi nevén Bollstadti Albert gróf 1223-ban Padovában lépett a domonkosok közé, s ezzel kezdetét vette pihenést nem ismerő lázas tevékenysége, melyet mint szerzetes és pap, tanár és író, tudós, filozófus, gyógyszerész, provinciális és regensburgi püspök, prédikátor, s végezetül ismét mint hallgatag szerzetes folytatott haláláig.

Albertus Magnus korának egyik zseniális szellemi építőmestere. Életét látva megsejthetünk valamit a középkori Európa és emberének tágasságából.

A keresztes hadjáratok, a Templomos Rend felemelkedésének és a nagy építési tervek korszaka ez, amelyek szerint városokat és katedrálisokat építettek; olyan törvényhozás időszaka, amely vallásos lelkülettel kultúrát határozott meg.
A közös katolikus hit szolgáltatta az alapot a népek életéhez, az a hit, amely több mint egy évezreden át a politikai közösségben is biztosította a polgárok jogait.

Albertus Magnus összegyűjtött munkái

Albertus Magnus összegyűjtött munkáinak 38 kötete nemcsak a teológiát, a jogot és a logikát fedi le, hanem szinte minden korszakában ismert tudományt: az állat- és növénytan, az élettan és az orvostudomány, a csillagászat és asztrológia, a földrajz, az ásványtan – még annak bajos mostohagyermeke, az alkímia is. Az alkímia iránti érdeklődése volt a fő oka annak, hogy szentté avatása oly sokáig késett: ez gazdag legendák tárházát ihlette bámulatos varázslatáról.

Albertus Magnusnt leginkább természettudósként és az alkímia mestereként, a „Mágusként” ismerik az emberek. A későbbi korok a legnagyobb mágusként, gyógyítóként, alkimistaként hivatkoztak rá, tanítványa Aquinoi Szent Tamás vitte tovább mágikus tudományát is.

Az első indításokat a természettel való foglalkozásra Itáliában kapta. A természet csodái és rejtélyei először itt tárultak föl előtte.

Későbbi élete folyamán a természettudománynak majd minden ágával foglalkozott: orvostudománnyal, fiziológiával, állattannal, növénytannal, fizikával, kémiával, földrajzzal, geológiával, ásványtannal, csillagászattal.
Különleges szeretettel volt az élet iránt.

A növény- és állatvilágot páratlanul ismerte. Jó megfigyelőképességéhez tudományos pontosság társult, ezért tudott olyan mélységekig behatolni a természet titkaiba, sért el olyan eredményeket, melyek előtt nemcsak a kortársak álltak meg ámulattal, hanem ma is tiszteletet parancsolnak.

Albertus Magnus filozófus , polihisztor és mágus

Természetesen Albertus Magnus korának gyermeke volt, de az elsők közé tartozik, aki nem a tekintélyre támaszkodó hittel, hanem a tapasztalat útján szerzett ismeretek alapján közeledett a természethez. Ezt az eszmét átsugározta a következő időkre is.

Albertus Magnusnak  mint teológusnak legnagyobb eredménye az, hogy fölfedezte Arisztotelész filozófiai írásait, és termékennyé tette azokat a teológia számára.

E műveket megtisztította minden rárakódott arab és egyéb rétegtől, s a tisztán arisztotelészi kincseket hasznosította. Ezzel megteremtette annak lehetőségét, hogy tanitványa Aquinói Szent Tamás később nemcsak filozófiai, hanem teológiai kérdésekben is Arisztotelészre támaszkodhassék.

Ha valaki igazán látja Albert életét, önkéntelenül is fölmerül benne a kérdés, hogy egyetlen ember hogyan volt képes minderre?

Albertus a Mágus-Varázsló legendája

Ha valaki a középkorban úgy foglalkozott a természettel , gyógyítással, alkímiával mint Albertus Magnus, és laboratóriumában a többiek szeme elől elrejtetten kísérleteket folytatott, az a nép előtt varázslónak tűnt.
Albertus Magnus is varázslónak tűnt, akit később úgy tekintettek, mint minden Mágusok legnagyobbikát és rendkívüli történetek jártak a nép között csodáiról.

Mesélték, hogy Vilmos, Hollandia királya egyszer a tél közepén látogatta meg Szent Albertet Kölnben, és a kertjében virágokat, meleg napsütést, érett gyümölcsöket és daloló madarakat varázsolt elő, és mindehhez egy bőséges lakomát, melynek ételei és italai a vendégek kezében kísértetté változtak.

 Azt is mondták, hogy varázsserlegével betegeket gyógyított, s hogy földobott egy kötelet a levegőbe, majd tudott mászni rá.
Úgy mondták, hogy ő találta föl a puskát, a puskaport, az órát és más hasonló szerkezeteket, egészen addig, hogy szerkesztett volna egy olyan robotembert, amely úgy tudott dolgozni és beszélni, mint egy igazi ember. Tudni vélték, hogy megszelídített egy ördögöt, a levegőben röpült át országokon, és birtokában volt a bölcsek köve. A francia király leányát egyszer láthatatlanná tette.

Albertus Magnus minden elméleti kutatás mellett nagyon jámbor ember volt, annyira, hogy ,,a német misztika atyja” nevet érdemelte ki már kortársaitól is.

Albertus Magnus a gyógynövények és gyógy-készítmények nagy tudósa. Tudása messze túlmutat korán, készítményei, főzetei a mai korban is megállják helyüket. Tudása óriási volt, valóságos gyógyító „Mágus”.

De Mineralibus és más művek

Albertus nagymértékben támaszkodott saját megfigyeléseire, és kevésbé más középkori és klasszikus forrásokra. A gyalogosan megtett több ezer mérföld alatt Albertus Magnusnak sok találkozása volt bányákkal, bányászokkal és ásványokkal. Ezeket a benyomásokat mindaddig megőrizte emlékezetében, amíg később De Mineralibus  című műben megörökítette. Állításainak alátámasztására gyakran használta a „Fui et vidi experiri” (ott voltam és megfigyeltem) kifejezést.

De Mineralibus

A  De Mineralibus  öt könyvre oszlik, amelyek kövekkel (I-II. könyv), fémekkel (III-IV. könyv), “köztes termékekkel” (V. könyv) foglalkoznak, amelyek sem nem kövek, sem nem fémek, de mindkettőre jellemzőek. Az I., III. és V. könyvekben a szerző a klasszikus filozófiát követve tárgyalta az ásványokat arisztotelészi okaik alapján: anyag (az az anyag, amelyből az ásványok keletkeznek), a hatékony (az ásványok keletkezésének folyamata), a formális (az a forma, amely ásványok vesznek fel), és végső (az ásvány létezésének oka).

A II., IV. és V. könyvben Albertus a kövek, fémek és „köztes termékek” egyenkénti megnevezésével fejezte be tervét, és mindegyiket meglehetősen részletesen leírta.

Szintén Albertus Magnus művének tekintett:

A gyógynövények, kövek és bizonyos vadállatok erényeiről –
rengeteg titkot tartalmaz, amelyek öt különálló részre oszlanak: A gyógynövények erényeiről, a kövek erényeiről, a vadállatok erényeiről, a bolygókról és a világ csodáiról.

A GYÓGYNŐVÉNYEKRŐL NÉHÁNY PÉLDA

A citromfű
Mágikus neve a Celeivos vagy Meliphyllum .
A citromfű aromás, szélhajtó, izzasztó és lázcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik.
Az ókori templomok orákulum papnői ezt a gyógynővényt élénkítő ital formájában fogyasztották.
A citromfű főzete Istenfával ( Üröm ) vegyítve megkönnyíti a szülési folyamatot.
A citromfű virága szív, máj és szemerősítő és görcsoldó hatású.
Amulettként hordva kedvessé, szerethetővé teheti az embert.

Orvosi Zsálya
Mágikus neve a Coloricon
Nagy hatással van az érzékszervek és a memória javításában, az inak erősítésében és a végtagok remegése ellen. Fertőtlenítő hatású. Az élet növénye.
Erős rontáselhárító, ördögűző. A növény égetése során keletkező füst véd a mennydörgés és villámok ellen.
Friss főzete torokfájás, mandulagyulladás,szájpenész, fogínygyulladás esetén használandó.
Aranyeres viszketés ellen friss, meleg zsályafőzettel való mosás elmulasztja.

Angyalgyökér

Mágikus neve Herbe impériale

Belsőleg izzasztó és tisztulást előidéző hatása van. Emésztőrendszer megbetegedése esetén gyomorerősítő. Gyomorégés, emésztési bajok, étvágytalanság, haspuffadás esetén is használ.
Köptető tüdőbajok esetén. Veszettség ellen is hatásos.
A győkérfőzet reggelente elűzi a megrögzött köhögést, borba vegyítve gyógyítja a belső fekélyeket.

Gyomoresősítő, vértisztító tea: Vegyünk benedekfűből, kálmusból, keserű-lóheréből egy-egy kicsiny kanállal, angelikagyökérből, rozmaringból, édesköményből másfél,másfél kiskanállal. Ebből a keverékből egy evőkanálnyival fél liter vízzel főzzünk teát. Éhgyomorra naponta háromszor 2 kanálnyit vegyünk magunkhoz.

Ima:
Istenünk, ki Nagy Szent Albertet arra választottad, hogy a tudományt összhangba hozza a hittel, kérünk, segíts minket, hogy hűségesek maradjunk az ő tanításához, és a tudományok fejlődésével egyre mélyebben megismerjünk és megszeressünk téged!

További cikkek :

Gyógynövényeinkről
A MAGYAR TERMÉSZETGYÓGYÁSZOK SZÖVETSÉGE AJÁNLÁSA
Péntek 13 -10.13 a Templomos átok
Nicolas Flamel : Halál nem foghat rajtam , betegség ki nem kezdhet.
Mandulagomba-Isten Gombája a Templomos Cseppben
A 9 gyógyító gyűrű legendája valóság
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Templomos Életmód -Diéta
A templomos háromszög a titkok őrzője – Tomar
Hihetetlen középkori gyógyszerek
Top 12 Csodálatos Gyógynővény
Cikkek a Csodapatikán
Csodapatika Facebook oldala